Attyapuszta, Kármelita Rendház, Marton Marcell Lelkiségi Központ

Elérhetőség:

Marton Marcell Kármelita Lelkiségi Központ
Pápakovácsi - Attyapuszta 5
8596
Tel: 06/89-351-002 

 

Kapcsolódó képek a fotóalbumban>>>


Hol is van ez az Attyapuszta?

Attyapuszta kb. 170 m magasan fekvő terület, melynek határát a Séd két részre osztja. A terület északi része a Pápai-síksághoz, déli része a Bakonyaljához tartozik. A homokos, kavicsos területen szántóföldek, a déli részén emellett kisebb erdők, füves-fás legelők és szőlők vannak. Attyapuszta Pápakovácsi felől közelíthető meg: Pápa felől érkezve Pápakovácsi határán a szociális otthont jelző táblánál forduljunk el balra, majd a keskeny aszfalt úton haladva mintegy 1.5 km után már látszik a Kármelita Rendház tornya. 

Családi és egyéni kirándulásokra javasolható a környék gyalogos vagy kerékpáros bejárása: a környezet csendes, elmélkedésre, megnyugvásra alkalmas. A közeli Farkasgyepü védett tölgyerdeje, a gannai Eszterházy Mauzóleum vagy a döbröntei vár kiváló célpontok. A rendház felől a geoláda irányában továbbhaladva a csendes dombvidék, távolabb az attyai- láprét, a szelíd dombok között meghúzódó források és legelők természetes környezete vonzó mindenki számára.

Miről kapta a nevét a hely?

Sokan kérdezik, hogy miért is ezt a nevet viseli ez a pár házból álló lápos majorság. Tudomásunk szerint a történet a XV. századra nyúlik vissza, amikor is egy Attya nevezetű család birtokát képezte a hely, akik olyannyira – szó szerint  is –  felvirágoztatták a terepet, hogy rajta ragadt az Attya-kert elnevezés. Ez a család amikor kihalt, sajnos velük együtt a majorság állapota is hanyatlott, és a régi elnevezést felváltotta egy újabb: Attya-puszta, ami azóta hivatalos elnevezéssé is vált. A földterületet az Egyház javára bocsátották, s így került egy része a bencésekhez, ők pedig a múlt század derekán odaajándékozták a kármelitáknak, akik remeteséget szándékoztak kiépíteni rajta, amely az idők folyamán lelkiségi központtá nőtte ki magát. Azóta megannyi zarándok, lelkigyakorlatozó látogatja a kolostort.

Egy kis történelem

A mai Attyapuszta az először 1319-ben említett Attya faluval azonosítható. Az Attyai család kezén lévő falu jobbágyainak adófizetéséről már 1488-ból származó feljegyzések is vannak. 1531-ben csak 2 portája adózik, 9 porta pusztán áll, 1544-től teljesen lakatlan. A XVII. sz. elején néhány évig lakott hely. A török uralom alatt nem néptelenedett el, 1533-1566 között török hűbérbirtok volt. Régészek 1967-ben középkori cserepeket és késő középkori kályhacsempe töredékeket találtak. 

A kármeliták attyapusztai története

Attyapusztán a sarutlan kármelita szerzetesek 1945 és 1950 között remeteséget építettek. Berkes Bernát atya és szerzetes társai kétkezi munkával kezdték meg az építkezést, amelybe a helyi lakosok is előszeretettel besegítettek. A hívek számára az ideiglenes, szalmatetős kápolnát a kezdetleges kis kolostorral 1946. augusztus 11-én szentelte fel Dr. Sárközi Pál bakonybéli apát. Kármelhegyi Boldogasszony végleges szentélyét 1950. szeptember 11-én szentelték fel. Itt helyezték el a kegyképet, a Hauer grafikus által 1715-ben festett Madonnát (a kegykép és annak története alább látható). Marton Marcell kármelita atya (lásd a képen) - akinek boldoggá avatása folyamatban van - három alkalommal is járt Attyapusztán. 

Hosszabb időt töltött itt, misézett, prédikált a Szűzanyáról, lelkigyakorlatozott és itt mondta el ezüstmiséjét is. Fennmaradt egy prófétai kijelentése, amit itt járva az attyapusztai kegyhelyről mondott: „De sok embert fog ide vezetni a Szűzanya!
Még fel sem épült a remeteség, amikor a kommunisták rátették kezüket az épületegyüttesre. 1990-ben kaphatták újból vissza a kármeliták. 


 

Attyapuszta ma

Ma lelkigyakorlatos házként működik a templommal egybeépített kolostor. Hosszú évtizedek óta -  beleértve a diktatúra elnyomásának idejét is - minden hónap 13-án engesztelő napot tartanak, ami mái  napig is ünnepelve van (összesített programokat lásd alább). Minden év augusztus 13-án családi találkozó van Attyapusztán. Évközben pedig lelki programok, lelkigyakorlatok, csendes napok várják az érdeklődőket.
 

 

 

Programok Attyapusztán:

-         minden hónap 13-án engesztelő napot tartunk, amelyre Magyarország több pontjáról is érkeznek zarándokok. Aznapi program menete: reggel      8-tól közös rózsafüzér, keresztút 9 órától, majd 10-től szentmise ünneplés.

-         minden hónap utolsó keddjén Világban Élő Kármeliták összejövetelének ad otthont a kolostor

-         minden év augusztus 13-án Családi Napot tartunk, amire minden családot szeretettel várunk

Év közben lelkigyakorlatos programokat szervezünk, zarándokokat, csoportokat fogadunk előzetes egyeztetés alapján, Élet Gyöngye http://www.viamargaritarum.info  és A Mária Út www.mariaut.hu útvonalak szállásadói is vagyunk.

 

.

 

Az Attyapusztán látható kegykép történetéről

 Jézusról-Máriáról nevezett Domonkos (lásd képen) kármelita atya (1559-1630), aki a Sarutlan Karmeliták Rendjének   ötödik generálisa volt, Rómában rátalált a ’Kegyelemnek Anyja’ c. képre 1610-ben. Egyik este egy leromlott, öreg ház mellett  vitte az útja (amelyből kolostort terveztek építtetni) és erős benső indíttatás vonzotta, hogy lépjen közelebb ehhez a romhalmazhoz. Amikor szemügyre vette az ott lévő hulladékokat, megakadt a szeme egy szakadozott olajfestményen, amely meglehetősen piszkos volt. Megesett a szíve a látványon, mivel Mennyei Édesanyáról készült képet ilyen állapotban kellett látnia. Így megfogta és magával vitte cellájába, hogy helyrehozza.

             Egy éjjel, miközben imádkozott egy bizonyos szándékra, térde borult e szent kép előtt. Nézte, hogy még mindig milyen nagy porréteg fedi a képet. Mialatt gyengéden törölgette Szűzanya arcáról a port, egyszer csak a kép megelevenedett. Rámosolygott Domonkos atyára és bólintott fejével hálájának jeleként. Domonkos atya megijedt, hogy egy ördögi illúzió áldozata lett, de a Mennyország Királynője elűzte szavaival az atya nyugtalanságát: „Ne félj, fiam könyörgésed meghallgatásra talált. Úgy lesz, amint kérted vigasztalásodul szeretetedért, amivel Szent Fiamat és Engem szeretsz.” Ekkor a Szent Szűz arra bíztatta Domonkos atyát, hogy kérjen Tőle még valamit, amiért közbenjárhat érte. Az atya ekkor egyik jótevőjének szabadulását kérte a tisztítótűzből. A Szent Szűz megígérte, hogy eleget fog tenni kérésének, amennyiben bizonyos számú szentmisét illetve jótetteket ajánlanak fel ezért a lélekért. Nem sokkal utána a Szűzanya megjelent oldalán a jótevőnek lelkével, aki kiszabadult a tisztítóhelyről.


Ígéret: A Szent Szűz megígérte Domonkos atyának: „Mindazok, akik oltalmamért esedeznek, mélyen tisztelnek ebben a képben, elnyerik kérésüket, és mellé számtalan kegyelmet. Mindezen felül különös figyelemmel fogom kísérni imáikat, amelyekkel Engem kérnek tisztítótűzben szenvedő lelkek szabadulásáért.

Domonkos atya annak érdekében, hogy mások is hódolhassanak a Szűzanya szent képe előtt s általa lelki haszonra tegyenek szert, amint a Szent Szűz megígérte, a képet a Santa Maria della Scalaban helyezte el. Későbbiekben több országba is elkerült.

Ma a bécsi Kármelben található (lásd a képen) az eredeti, de az erről készült másolat az attyapusztai kármelita kolostorban (lásd alább) tekinthető meg.

 

   Köszöntünk, Jó Anyánk, Attyapuszta éke,
   Zarándok népednek biztató reménye,
   Hozzád fohászkodunk Kármel Lilioma,
   Égi kegyelmeknek boldog kiosztója.

   Szeretetünk, hálánk hoztuk ma elődbe!
   Tied legyen minden szívünkben, lelkünkben,
   Veled járjuk végig földi vándorlásunk,
   Örömünk vagy nékünk és vigasztalásunk

   Égi édesanyánk, Attyapuszta fénye!
   Jóság és irgalom szent szíved erénye!
   Szereteted lángja izzítsa szívünket,
   Szent Fiadhoz mennybe vezess el bennünket!

 

 

 

 

 

 

Házaink