Marcell atya – mások szemével nézve

Marcell atyáról külföldön több alkalommal is beszélve, kértem a hallgatóságot, hogy akik hajlandóságot éreznek rá, utólag írásban is osszák meg velem, hogy milyen hatást gyakorolt rájuk az ő személye és életének üzenete. Így keletkeztek az alább közölt megjegyzések, amit örömmel osztok meg a Kármel újság olvasóival is.

„Ami leginkább megérintett Marcell atya személyében, az az ő meleg embersége volt. Teljesen megvalósult benne a keresztény ember hivatása: Isten gyermekévé és Mária gyermekévé válva egyúttal minden ember testvére is lett."

„Marcell atya élete mélyen megfogott. Egy igaz embert ismertem meg általa, akinek alakján keresztül - rendkívüli őszinteségének és minden tettetéstől távol álló jellemének köszönhetően - az igazság teljesen áttetszővé válik. Úgy gondolom, hogy önéletrajza nagyon sok jót tehet, és reményt adhat olyanoknak, akik - hozzám hasonlóan - csak botorkálva haladnak előre a tökéletesség útján, s minden nap elölről kell, hogy újrakezdjék azt. Imádkozom hozzá, és biztos vagyok benne, hogy meg fog hallgatni."

„Engem leginkább Marcell atyának a Kármel iránti  nagy szeretete érintett meg, ahogyan azt minden nehézség ellenére megélte és életre is váltotta."

„Ami különösen is megfogott Marcell atyában, az Mária jelenlétének illata, mely Marcell atya egész lényén átsugárzik, s az a tény, hogy megérteti: Mária titokzatos módon tud cselekedni lelkünk mélyén."

„Marcell életéből különösen is a következő témák gyakoroltak rám mély hatást: az Úr titokzatos útjai életünkben; Isten hűsége; a Máriával megélt jegyesi kapcsolat és az ő szüntelen anyai őrködése fiának sorsa fölött; Marcell atya áttetszősége s az a tény, hogy egészen Mária gyermekévé lett, amikor meghalt."

„Különösen is megérintett Marcell atya életében az a tény, hogy a serdülőkorában kapott nagy kegyelmek ellenére egy időre eltávolodott Istentől és az Egyháztól. Éppen ebben ragyog fel Isten ingyenes szeretete, az ő választásának misztériuma, amit tetteinkkel nem érdemelhetünk ki és az Úr hűsége, amely elkezdett művét beteljesedésbe viszi.

Amikor tanárként önként felajánlkozott arra, hogy többgyermekes tanárkollegája helyett megy ki a frontra, mindjárt Szent Maximilián Kolbe atya jutott eszembe, aki ugyancsak a Szeplőtelen szerelmese volt.

Ahogyan pedig szenvedéseit viselte a Kármelbe lépése és a feloszlatás után élő hittel, alázattal és derűvel, arról tesz tanúságot, hogy Isten mennyi mindenre képessé tud tenni bennünket, ha bizalommal rá tudunk hagyatkozni az Ő szeretetére."

„Ahogyan e napokban közösen olvastuk Marcell atya önéletrajzát, az a meggyőződés töltött el, hogy valóban az Isten embere volt, s hogy valóban egy nagybetűs szent és ráadásul egy nagyon aktuális szent annál fogva, hogy a szépség volt az ő életszentség felé vezető útjának egyik meghatározó eleme. Több folyóiratban is olvastam mostanság, hogy «a szépség fogja megmenteni a világot». Úgy gondolom, hogy Marcell atya eme igazságnak egyik hiteles tanúja és tanítója."

„Engem különösen is az az igazság fogott meg Marcell atya életét megismerve, hogy a szentek nem szentnek születnek, hanem nekik is megvannak a maguk gyengeségei. Istent viszont nem gátolja a mi nyomorúságunk: sőt éppen akkor, amikor bűnösnek látjuk magunkat, és semmiségünk tudata tölt el bennünket, képes kinyilvánítani fölöttünk az ő irgalmának nagyságát.

Az is mélyen elgondolkoztatott, hogy mennyi megaláztatást kellett elszenvednie Marcell atyának a rendi testvérei részéről. Megértettem ezáltal, hogy az Isteni Gondviselés miként használja ki a bennünket körülvevő személyeket arra, hogy általuk megtisztítson, megnemesítsen minket. A «jók részéről való üldözés» lelki megtisztulásunknak egy hatékony eszköze. Avilai Szent Teréz a hatodik lakásban ír olyan lelkekről, akik felismerik, hogy az őket üldözőknek nem az a szándéka, hogy Istent vagy őket megbántsák, hanem Isten engedi meg mindezt azzal a szándékkal, hogy meg több jót adhasson nekik."

„Különösen az a szelídség és tanulékonyság érintett meg, amiről Marcell atya sikerek és igazságtalanságok közepette egyaránt tanúságot tett. S éppen ebben látom én az ő életszentségét: hiszen amilyen nehéz tanulékonynak maradni az üldöztetés közepette, ugyanolyan nehéz egyszerűnek maradni, és nem gondolni magunkat másoknál jobbnak, ha megbecsülnek és nagyra tartanak bennünket. Sőt, eme utóbbi helyzetben még nehezebb alázatosnak maradni."

„Mindenekelőtt Marcell atya nagy alázatossága fogott meg, amit leginkább az őt ért igazságtalanságok közepette tanúsított, s ami nem akadályozta meg őt abban, hogy amikor szükséges volt, szabadon kimondja a véleményét, megvédje a gyengéket vagy kifejezze őszinte érzéseit. Vagyis az ő szabad alázata és alázatos szabadsága érintett meg leginkább, amely - minden bizonnyal - az az Isten, a Szűzanya és a testvérei iránti nagy szeretetének lehetett a gyümölcse."

„Marcell atya egy olyan személy, aki az életszentség illatát árasztja. Önéletrajzát olvasva mélyen megérintett az a bensőséges és mély szeretet, amely őt Máriához kötötte, s amelyről írásának minden sora árulkodik. Milyen nagy bizonyossággal látja, hogy Mária mérhetetlen szeretettel szereti őt, s hogy Ő az a csillag, aki életének minden pillanatában vezette! Máriától vezettetve igaz emberré és Isten igaz gyermekévé vált.

Megismerve őt, önkéntelenül is testvérré és atyává lett számomra, s az a vágy töltött el, hogy imáiba ajánljam magamat."

fr. Rafael

 

Kategória: