A megtestesülés

1. Mikor végül jött az idő,
Amelyben végre meg kellett
Szabadulni az arának,
Ki nehéz igát nyögött,

2. Azon törvény súlya alatt,
Melyet Mózes tett reá,
Az Atya gyöngéd szeretettel
Ilyetén módon beszélt:

3. „Látod, Fiam, a te arád,
Kit képedre alkoték,
Mindabban, mi rád hasonlít,
Szépen illik tehozzád.

4. Azonban a testben elüt,
Egyszerű léted nem bírja,
Pedig teljes szeretetnek
Olyan az ő törvénye,

5. Hogy hasonlóvá legyenek
A szerető s az, kit szeret,
Mert a nagyobb hasonlóság
Nagyobb öröm forrása.

6. Ez tehát a te arádban
Igen nagyra nőne, ha
Téged hasonlónak látna
A testben is, mely övé.”

7. „Az én akaratom a tiéd, -
Felelé rá a Fiú -
S az én dicsőségem az, hogy
Akaratod az enyém.

8. Nekem, Atyám, megfelel az,
Amit Felséged kimondott,
Mert ily módon a jóságod
Annál jobban kitűnik.

9. Látni fogják hatalmadat,
Igazságod, bölcsességed,
Én majd hirdetem világgá,
És magyarázom nekik
Szépséged és kegyességed
S királyi felségedet.

10. Megkeresem, majd arámat
És magamra rám veszem
Szenvedésit és bajait,
Melyek úgy elgyötörték.

11. És hogy neki legyen élte,
Meghalok majd érette,
S kihúzván őt börtönéből,
Visszahozom Tehozzád.”

Kategória: